For Global Partnership in Agriculture - by Agroservice Hungary

Link to Us E-mail Site Map

AZ EU CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK EREDMÉNYEI A MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉK FEJLESZTÉS TERÜLETÉN

Dr. Fehér István, Tanszékvezető, egyetemi docens

Szent István Egyetem, Gödöllő, Gazdasági Integrációs Tanszék

Bevezetés

Az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalások 2002. december 13-án – mint az várható volt az utolsó pillanatban fejeződtek be. Ezzel véglegessé váltak mindazon csatlakozási feltételek, amelyekkel a magyar gazdák részt vehetnek az Európai Unió agrárgazdaságában. A csatlakozás részletes feltételeit, az EU tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket a 2003. április 16-án Athénban aláírásra kerülő Csatlakozási Szerződésben rögzítik.

A csatlakozás sikeres megítélése igen fontos gazdasági és politikai kérdés, fontos feladatnak kell tekinteni és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy kellően felkészülten lépjünk be az Unióba. Az agrárágazat további EU csatlakozásra való felkészítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium feladata és felelőssége. Az agrárszféra szereplőit fel kell készíteni az integrációból adódó hatásokra, lehetőségekre, hogy azokhoz maximálisan tudjanak alkalmazkodni. Természetesen számolnunk kell elsősorban technológiai lemaradásunk miatt hátrányokra és az intézmény fejlesztés elmaradásaira is, amit minimális mértékűre kell csökkentenünk a csatlakozás időpontjára.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a csatlakozási tárgyalások eredményeként kialakult feltételrendszer kielégítő versenyfeltételeket biztosít a magyar gazdák számára. A csatlakozási tárgyalások eredményeként elért közvetlen támogatások és a kiharcolt kvóták mind mennyiségi mind érdekeltségi szempontból megfelelő és reális perspektívát adnak. További, ma még teljesen fel sem mérhető előnyöket jelent az EU-ban meglevő hosszú távra tervezhető és kiszámítható közös költségvetés (7 éves költségvetési időszakra rögzítik a szabályokat és a hozzájuk rendelt forrásokat).

A csatlakozást követően már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz jutnak a gazdák. Ez számos, ma még komoly problémát felvető kérdést is megold, így jobban tudjuk majd segíteni az exportot, a harmadik piacra jutást. Ugyanakkor a csatlakozási szerződés lehetőség biztosít ahhoz, hogy a magyar agrárgazdaság felzárkózási feltételeinek leginkább megfelelő nemzeti támogatásokat tartsunk fenn.

Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az uniós csatlakozás a magyar agrártermelés jelentős részét felértékeli, kiszámítható, magasabb árak (pl. intervenció, magántárolás révén) realizálását biztosítja. A nagyobb árbevétel és a támogatások együttesen garantálják, hogy a magyar agrárgazdaság kiszámítható, tartós minőségi változást hozó fejlődésnek induljon, és a termelők, a vidéki népesség tisztességes megélhetéshez jussanak.

Az EU források és nemzeti támogatások együttesen az agrárgazdaság a jelenleginél nagyobb, szélesebb körű és új elemekkel bővülő támogatását teszik lehetővé. Összhangban a csatlakozási tárgyalásokon kivívott kiegészítő nemzeti támogatási lehetőséggel (30% kiegészítés vállalása nemzeti költségvetésből) és "Az agrárágazat fejlesztéséről" szóló törvény célkitűzéseivel, előzetes számításaink szerint 2004-ben összesen legalább 300 milliárd Ft támogatási keret segíti elő az agrárgazdaság versenyképességének fejlesztését.

Megfelelő hazai felkészüléssel, alternatív megoldások, lehetőségek kidolgozásával ,a feltételek pedig jelentősen tovább javíthatók, és amennyiben ki tudjuk használni a tárgyalások során elért eredményeket, úgy az EU tagjaként, illetve a Közös Agrárpolitika részeseiként a magyar gazdák sikerrel integrálódnak az egységes piacba és nyertesei lesznek a csatlakozásnak.

1. Csatlakozási tárgyalások eredményei

A csatlakozási tárgyalások eredményei, az integráció feltételrendszere a következőkben foglalható össze:

Minden egyes kvótával szabályozott terméknél a kiharcolt kvóta nem csak a jelenlegi termelési színvonal fenntartását biztosítja, de többségük megfelelő mozgásteret nyújt a fejlődéshez is. A megállapodás főbb eredményei az alábbiakban foglalható össze.

Csatlakozás ágazati feltételei

2.1 Szántóföldi növények

2.1.1 Gabonafélék, olaj- és fehérje növények (GOF)

A figyelembe vett időszak az idevonatkozó EU jogszabályok elveivel összhangban a bázis terület 3 487 792 ha, a referencia hozam 4,73 t/ha. Összehasonlításul érdemes megemlíteni néhány ország referencia szintjét; Észtországnak 2,4 t/ha, Lengyelországnak 3,0 t/ha, Csehországnak 4,2 t/ha. Ha az utánunk legjobb cseh megállapodáshoz mérjük a kialkudott magyar referencia hozamot, az elért többlet a 2004. évben 15,5 milliárd forint többlet támogatást ad a magyar gazdálkodóknak.

A tárgyalások során meghatározott 4,73 t/ha a súlyozott gabona termésátlagnak (referencia hozam) nincs termelést korlátozó szerepe. Ez az érték a hektáronkénti támogatás kiszámításához használt képlet egyik eleme. Az egy hektárra jutó támogatás 2004-ben 55%-os támogatási szint mellett (25% EU-forrás + 30% nemzeti kiegészítés) 39 745 Ft, a fehérjenövények esetében 45 738 Ft. A szántóföldi növények terület alapú támogatásának kifizetése az adott gazdasági évet követő november 16. és január 31. között történik.

Amennyiben a beérkező támogatásigénylések összesítésekor kiderül, hogy a tényleges termőterület meghaladja a bázisterületet úgy az egy hektárra kifizetésre kerülő támogatás a túllépés arányában csökkentésre kerül. Hangsúlyozandó, hogy a bázisterület nincs gazdálkodókként nevesítve, és a gabona, olaj- és fehérjenövények aránya is szabadon változtatható

A támogatási jogosultság feltétele, hogy a 19 ha-nál nagyobb GOF területen gazdálkodók a terület meghatározott %-át. (jelenleg 10%-ot) ugaroltassák. A pihentetett területre is jár a területalapú támogatás és lehetőség van a területen nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztést folytatni (pl. biodisel előállításra, repce, energiaerdő stb.).

A jelentős összegű területalapú támogatás mellett a gabonatermesztők részére az EU csatlakozás további előnyöket jelent. A csatlakozás napjától teljes mértékben kiterjesztett közösségi intervenciós rendszer kiszámítható, stabil piaci viszonyokat fog eredményezni. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár a jelenleg érvényes 24 476 ft/t a1á csökken, akkor bármely piaci szereplő termelő, kereskedő, árutulajdonos stb. - felajánlhatja búza, durumbúza, árpa, rozs, kukorica és cirok készleteiket intervenciós felvásárlásra november 1-től következő év május 31-ig.

A kukorica termelés területén egy átlagos 6,9 t/ha termésátlagot elérő kukoricatermesztő vállalkozás hektáronkénti bevétele a csatlakozás előtt 2002-ben (8 000 Ft/ha földalapú támogatás mellett, kb. 20 000 Ft/tonna felvásárlási árral számolva 146 ezer Ft körül alakul) A csatlakozás első évében 55%-os induló közvetlen támogatási szint mellett, legalább 24 300 Ft/t intervenciós árral számolva 6,9 t/ha termés esetén a hektáronkénti bevétel 207 ezer Ft-ra emelkedik, ami61 414 Ft/ha többlet bevételt jelent.

Összegezve a 2004-ben a becsült többlettámogatás és árbevétel összesítve mintegy 100-120 milliárd forint jövedelem pozíciójavulást eredményez a gabonafélék, olaj- és fehérjenövények termelőknek.

Meg kell jegyezni, hogy a durumbúzát termesztő gazdálkodók a szántóföldi növények területalapú támogatásán felül speciális támogatásra jogosultak.

2.1.2 Cukor és izóglükóz

A tárgyalások eredményeként a cukor esetében 400 454 t "A" és 1230 t "B" kvótát, az izóglükóz esetében pedig 127 627 t "A" és 10 000 t ,,B" kvótát kapott Magyarország.

A rendtartás a feldolgozott termékre, vagyis a cukorra irányul. Az EU által biztosított értékesítési és árgarancia a termelési kvóták határán belül érvényes.

Az EU védi belső piacát a harmadik országokból származó importtal szemben, export-visszatérítést alkalmaz a az A és B kvótából belföldön nem értékesíthető feleslegek értékesítésének elősegítésére, valamint intervenciós felvásárlást is biztosít a termelők számára. A "minimális répaárat", amelyet a termelő kap cukorgyártól a beszállított, megfelelő minőségű, kvótán belüli répáért a Bizottság állapítja meg a cukorrépa alapár figyelembe vételével (11 288 Ft/t). A minimális répaár "A" répa esetében 2001/2002-ben 11 330 Ft, "B" répa esetében pedig 7862 Ft volt tonnánként.

Egy átlagos, 44 t/ha termésátlagot elérő cukorrépa termelő hektáronkénti bevétele a 2001. évben, 4 134 Ft/ha közvetlen támogatás és 7 859 Ft/t értékesítési átlagár mellett 354 017 Ft volt. A csatlakozás első évében, változatlan termésátlag esetén, a 11 288 Ft/t irányárral számolva, a hektáronkénti bevétel 502 542 Ft-ra emelkedik. Ez hektáronként 148,5 ezer Ft bevétel növekedést jelent.

Becslések szerint az áremelkedés a 2004. évben mintegy 9,5 milliárd Ft bevétel növekedést eredményezhet a cukorrépa-termelőknek.

2.1.3 Dohány

Magas munkaerőigénye és így (főként a kedvezőtlenebb adottságú térségekben) a vidéki foglalkoztatottságban játszott fontos szerepe miatt a Közös Agrárpolitika a dohánytermesztőket jelentős támogatásban részesíti. A támogatott termelés alapja a kvóta, amely a dohánytermelő által előállított száraz dohányra vonatkozik. A szektoron belül a Virginia és a Burley fajták eltérő mértékben részesülnek támogatásból. Az elért 12 355 t kvóta azonos az EU induló ajánlatával.

A Virginia tonnánkénti támogatása 718 180 Ft, míg a Burley-é 562 494 Ft. Ez a támogatási szint, még az 55%-os induló mérték mellett is jelentősen meghaladja az ágazat jelenlegi támogatottságát, ami a termelői szárazdohány és a fermentált dohány versenyképességét biztosítja. Becslések szerint az áremelkedés a 2004. évben mintegy 3,8 milliárd Ft bevétel növekedést eredményez a dohánytermelőknek.

  1. Állattenyésztés

2.2.1 Szarvasmarha ágazat

A csatlakozási tárgyalások végső szakaszában a magyar tárgyalódelegációnak sikerült elérnie, hogy az ágazat jövőjét meghatározó tejkvóta kérdés a húsmarha támogatásokkal egy csomagban kerüljön tárgyalásra. Ennek köszönhetően a szarvasmarha ágazat egészét tekintve fejlesztési lehetőségeket is biztosító megállapodás született.

Tejkvóta

A Magyarország számára elfogadott nemzeti kvóta két részből áll: feldolgozói kvóta;1 782 650 tonna, illetve közvetlen értékesítési kvóta; 164 630 tonna, összesen 1 947 280 tonna. Megjegyzendő azonban, hogy a közösségi jogszabályok lehetőséget nyújtanak a kétféle kvóta közötti átcsoportosításra, vagyis a felvásárlóknak és feldolgozóknak értékesített tej mennyiségének növelésére a közvetlen értékesítés terhére. Összességében a további 42 780 tonna tartalék kvótamennyiséget is figyelembe véve az országos kvóta mennyisége 2006-ban 1 990 060 tonnára nőhet. Az egy főre eső éves tejfogyasztás 2001-ben 176 kg volt, így az kialkudott kvóta mennyiség 20 % hazai fogyasztás növekedés esetén is biztosítja a lakosság ellátását.

Magyarországon 1996. óta működik tejkvóta rendszer, amely sok hasonló vonást mutat az EU-s rendszerrel. A feldolgozóknak értékesített tejmennyiség (a Terméktanács 2001. évi adatai alapján) 1 725 millió liter volt (az elfogadott kvóta ezt a volument meglehetősen pontosan tükrözi), amelyből az EU minőségi követelményeit kielégítő - a hazai extra minőségi osztály - mennyiség csupán 1 425 millió liter volt.

Az intervenciós felvásárlás a vajra, illetve sovány tejporra terjed ki. E két termék piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák drasztikus ingadozásoktól mentes, megfelelő színvonalú jövedelme. A vaj intervenciós ára jelenleg 795 885 Ft/t, a sovány tejporé 498 386 Ft/t. A piaci egyensúly fenntartása érdekében lehetőség van bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is. Mindezen intézkedéseket kiegészítik továbbá egyéb, a belső felhasználást ösztönző, termékenként eltérő célú támogatások, mint az iskolatej-program, a szociális, diszkriminációmentes támogatások, illetve a tejpor takarmányokban történő felhasználásának a támogatása; ezek a kvótával rendelkező termelő számára stabil, kiszámítható, biztos felvevőpiacot eredményeznek.

Az EU szabályozás szerint kizárólag a hazai extra minőségnek megfelelő tej kerülhet humán fogyasztásra. Ez a mennyiség jelenleg Magyarországon 1,475 milliárd liter, az összes beszállított tejmennyiség 85 %-a.

Húsmarha ágazat támogatásai

A tárgyalások eredményként speciális húsmarha támogatásra az EU induló ajánlatánál több, mint kétszer nagyobb kvótában állapodtak meg at árgyaló felek, ezzel maximálisan 94 620 db, húsmarha után lehet támogatást elszámolni. Ez a nagyobb kvóta a jelenlegi támogatásra jogosult 9 hónapnál idősebb húsmarha állományunkat tekintve, mintegy 5O 000 -es növekedésre ad lehetőséget. Ugyancsak jelentős mozgásteret ad a húshasznú anyatehén állományra kapott 117 000 egyedes kvótánk, a jelenlegi szinthez képest mintegy 60 000 -es tartalékot jelent. Vágási támogatásként borjúra és felnőtt állatra összesen 235 998 db-os kvótához jutottunk. A szarvasmarha kiegészítő támogatás címen kapott EU forrás 2004-ben 392 millió forint nemzeti ágazati célokat szolgálva további termelést segítő, korszerűsítő célokra hasznosítható (pl. tenyésztő szervezetek támogatása, teljesítmény fejlesztés, normatív termelői támogatás). A célok meghirdetése az EU szabályok behatárolta keretek között nemzeti hatáskörbe tartozik.

A tejkvóta mellett a szarvasmarha ágazat meghatározó EU szabályozási elemei a különböző húsmarha közvetlen támogatások. A támogatásokat a fent meghatározott kvóták, az úgynevezett támogatási felső korlátok mértékéig lehet folyósítani. Természetesen tarthat a termelő a kvótán felül is állatot, azt a piacon szabadon értékesítheti, de arra nem jár támogatás.

Az anyatehén támogatás 2004-ben az 55%-os induló szinten is 8 008 forinttal meghaladja a jelenlegi 20 000 Ft/állat mértéket. 2003-tól az EU harmonizáció jegyében bevezetésre kerül a húsmarha prémium is hazánkban, 12 000 Ft/állat összegben. Ebben az esetben az 55%-os induló EU támogatás több mint kétszeres, 14 675 forintos növekedést jelent. A vágási prémium, ami jelenleg Magyarországon nincs, egyértelműen plusz támogatást jelent a gazdáknak.

Becslések szerint a csatlakozás első évében, 55%-os közvetlen támogatási szint mellett a vágómarha termelés egyedenkénti bevétele egyéni az értékesítési átlagár EU intervenciós ár bevezetésének hatására történő emelkedésének is köszönhetően a 2001. évi bevételhez képest mintegy 70 000 Ft-tal emelkedik.

A húsmarha támogatásra jogosult állatokhoz megfelelő nagyságú takarmánytermő területtel kell rendelkezni. A szükséges terület nagyság 2 nagyállat-egységenként 1 hektár, amelynek megléte alapfeltétele a támogatásokra való jogosultságnak. Mindezzel az extenzív tartást kívánják ösztönözni. Az a gazdálkodó, aki ennél extenzívebb tartást vállal, további támogatásokhoz juthat, ami a támogatásra jogosult egyedenként további 20 000 Ft lehet.

2.2.2 Sertés, baromfi

Az Európai Unióban a sertés és a baromfi, valamint a tojás termékpálya kisebb eltérésekkel az ún. "puha rendtartású", viszonylag lazán szabályozott ágazatok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a központi uniós forrásból finanszírozott támogatások köre rendkívül szűk, a piaci verseny erőteljesen dominál. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (pl. végtermék export támogatás egyes termékekre, extenzifikáció, állománycsökkentés, piacra jutás elősegítése, marketing támogatás, sertéshús magántárolása, tenyésztésfejlesztés). A sertésre és a baromfira (tojásra) nincsen termelési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályozó elemek elsősorban élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állatjóléti, takarmányozási illetve az előállított termék minőségére vonatkozó előírások.

A magyar gazdálkodók számára a csatlakozás kedvező hozadéka lehet, hogy a piac ciklikusságainak kiegyenlítésére az EU szabályozás magántárolási támogatásokat biztosít egyes piaci szereplők (feldolgozók, kereskedők) részére. A piaci feleslegek levezetésére exporttámogatások folyósítására van lehetőség (pályázatos rendszerben), aminek a sertés és baromfi ágazat esetében azért van nagy jelentősége, mert a jelenlegi nemzetközi (WTO) megállapodások Magyarországnak ezt nagyon korlátozottan teszik lehetővé.

A két gabona igényes ágazatot hátrányosan fogja érinteni a búza és kukorica árak előzőekben bemutatott növekedése. Jelenleg a sertés termelői árak is magasabbak Magyarországon, mint az EU tagállamokban. A versenypozíciókat legjobban az rontja, hogy a sertés- és baromfi tartók hatékonysága a fejlesztések elmaradása miatt alacsony.

2.2.3 Juhágazat

A tárgyalások eredményeként az EU kezdeti 1 026 910 db ajánlatával szemben 1 146 000 db nagyságú kvótában állapodtak meg. Ez a kvóta ún. "támogatási felső határ", ennek túllépése esetén nincs további támogatási lehetőség. A támogatás anyajuhra, jerkére és anyakecskére igényelhető, mértéke: 5 061 Ft /állat/év (anyakecske esetében ezen összeg 80%-a). A KSH adatai szerint a hazai juhállomány 1 103 000 db volt 2002 decemberében.

Ez a támogatási összeg még az 55%-os induló szint esetében is közel kétszerese a jelenlegi hazai támogatásnak (1 500 Ft/állat).

2.3 Zöldség és gyümölcs

Természeti adottságaink és termelési hagyományaink alapján az ország szinte minden körzetében kialakítható az EU piacokon jól értékesíthető zöldség illetve gyümölcs termelés.

Magyarországon már jelenleg is az EU-éval azonos minőségi előírások vannak érvényben. A minőségellenőrzés rendszere szintén az EU szabályai szerint működik. A csatlakozással nem lesznek új szabványok, az Élelmiszerkönyv alapján a mai szabványok EU harmonizáltak.

Az Európai Unió a TÉSZ-ek (Termelői Értékesítő Szervezetek) előzetes elismerésénél 5 éven át csökkenő mértékben a zöldség-gyümölcs kultúráknál 1 millió euroig (242,5 millió Ft) terjedő árbevételig az árbevétel 5-5-4-3-2%-ának, továbbá a 242 millió Ft fölötti részre az árbevétel további 2,5-2,5-2-1,5-1,5%ának, de legfeljebb 24,2 millió Ft-nak megfelelő nagyságú támogatást ad. Az elismert TÉSZ-ek is kapnak támogatást, ami elérheti az árbevételük 4,1 %-át.

A termelők a TÉSZ-eken keresztül EU-tól támogatást fognak kapni évente meghatározott mennyiségű paradicsom, őszibarack és körte feldolgozására (gyümölcslére ez nem vonatkozik). A támogatás kedvezményezettje termeltetési szerződés alapján a TÉSZ és azon keresztül a termelő. Paradicsomnál 130 790 t után 1,1 milliárd Ft, őszibarack esetében 1 616 t után 18,7 millió Ft, körtére 1 031 t után 40,4 millió Ft az éves támogatási keret.

Meghatározott zöldség-gyümölcs termékek (16-féle) után - túlkínálat esetén - intervenciós célú árukivonási támogatás kapható. Csak a szabványnak megfelelő, osztályozott árura adható árukivonási támogatás. Az intézkedés alkalmazásának feltétele az EU előírásoknak megfelelő TÉSZ-ek működése.

Az ipari paradicsom-termelés támogatása már a csatlakozás évétől 100%-os szinten adható. A 2001. évi, 19,25 t/ha átlagos terméshozamot elérő ipari paradicsom termesztő gazdaság hektáronkénti bevétele, 1 827 Ft/ha közvetlen támogatás és 18 100 Ft/t értékesítési átlagár mellett 350 252 Ft volt. A csatlakozás első évében, 100%-os közvetlen támogatási szint, változatlan termésátlag és a prognosztizált 22 322 Ft/t értékesítési átlagár esetén, e gazdaság hektáronkénti bevétele 299 503 Ft-tal, 590 749 Ft-ra emelkedik.

A gyümölcsösök telepítésének támogatását az EU általában véve nem tiltja, nincsen területi korlátozás, mind nemzeti, mind EU forrásból (EMOGA Orientációs Alap) adható támogatás. Az egyetlen korlátozást az jelenti, hogy az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények telepítése nem támogatható. Meglévő ültetvények felújítása, korszerűsítése (pl. fajtaváltás) azonban ezeknél is támogatható a Strukturális Alapok előírása szerint.

A túltermelés csökkentése érdekében időnként (legutóbb 1997/98-ban) az alma, körte illetve őszibarack ültetvények kivágására támogatást ad az EU. A támogatás mértéke akkor 1 205 000 Ft/ha volt; az érintett területen ez a három gyümölcsfaj 15 évig nem telepíthető; tulajdonosváltás esetén sem.

2.4 Szőlő-bor

A borágazat területén az EU elfogadta és átveszi a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó előírásokat: A tárgyalások eredménye, hogy Magyarországot a C.I.b. bortermő zónába sorolták. Ebben a zónában az asztali boroknál 10 évig a magyar bortörvénynek megfelelő 7,7 %-os minimális alkoholtartalom előírás érvényesül (a 10 éves átmenetet követően viszont a 8% -os alkoholtartalomnak kell megfelelni), a minőségi boroknál pedig a jelenlegi magyar törvényi előírásnál 0,1 %-kal kevesebb, azaz 9,0%. A mustok javítására must sűrítmény mellett a cukor is alkalmazható lesz, hasonlóan a jelenlegi magyar gyakorlathoz.

A csatlakozástól lehetőségünk lesz arra, hogy a meglévő ültetvények kivágását követően azokat újratelepítsük. Egy ültetvény kivágása után a kivágott ültetvény nagyságával megegyező nagyságú területre vonatkozó újratelepítési jog keletkezik. Ennek alapján a csatlakozás előtti 5 vagy 8 év alatt (választható), a Magyarországon engedéllyel kivágott, de még nem pótolt ültetvények újratelepíthetők lesznek, ez a lehetőség lényegében növelni fogja a jelenlegi szőlőültetvény területet.

A termelési potenciál szabályozásához tartozik a szőlőtermő felületek termelésből való végleges kivonásának a támogatása, illetve az ültetvények szerkezetének javítása. A kivágási támogatás alkalmazásáról szóló döntés a tagállam hatáskörébe tartozik. A támogatás hektáronkénti összegét is a tagállamok határozzák meg, amely nem lehet több egy, a Közösség által megszabott felső határnál. A szerkezetjavítási támogatás segíti a termelésnek a piaci igényekhez való jobb alkalmazkodását; gyakorlatilag az ültetvénytelepítés költségeinek részbeni fedezését teszi lehetővé. A szerkezét váltási programok kitérhetnek például a jobb fajtára, vagy a jobb művelési technológiára való átállásra.

A csatlakozás várhatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hozza. A 2001. évi, 9,89 t/ha átlagos terméshozamot elérő borszőlő-termesztő egyéni gazdaság hektáronkénti bevétele, 8 257 Ft/ha közvetlen támogatás és 49 137 Ft/t értékesítési átlagár mellett 494 222 Ft volt. A csatlakozás első évében, változatlan termésátlag esetén, közvetlen támogatások nélkül, az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetően e gazdaság hektáronkénti bevétele 646 347 Ft-ra emelkedik.

A minőségi borok különleges státuszt élveznek az EU borászati szabályozásában, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU nem szól bele a minőségi borok sokszor speciális szabályozásába, csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlőséget szavatolni.

Asztali borok és a must viszont piacszabályozás hatálya alá esnek. Ezek az előírások a borpiaci egyensúly helyreállítását hivatottak megvalósítani. Céljuk a termelői árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a termelők számára a megélhetést. Lehetőséget adnak a borok lepárlásának (a borfelesleggel sújtott területeken önkéntes és krízislepárlás), a magánraktározásnak, a szőlőlékészítésnek és az asztali borok, likőrborok, szőlőlé és a szőlőmust exportjának támogatására.

Termelési adottságaink, borkultúránkban rejlő értékeink jobb kihasználását fogja előmozdítani, hogy az uniós tagság lehetőséget ad a termelői integráció, a borértékesítési társulások, pinceszövetkezetek létrehozásának fokozott ösztönözésére. Az EU tagság ugyanakkor megköveteli a borhamisítás elleni szigorúbb és keményebb fellépést és a borászati ellenőrző rendszer megerősítését.

3. Az agrár- és vidékfejlesztés

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, 2004 májusától jogosulttá válik az EU Strukturális Alapjainak támogatására, melyek elsődleges célja, hogy segítsék a tagállamok; valamint a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését. A Struktuláris Alapok igénybevételéhez a tagállamok, illetve a jelöltek Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) készítenek, melyben összefoglalják a legfontosabb célkitűzéseket és prioritásokat.

Az NFT- Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Programja három fő célt jelöl meg, melyekhez 11 intézkedés társul, ezek részletes feltételeit a korábbi fejezetben bemutattuk ezért itt csak felsoroljuk.

a.) A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

A versenyképes alapanyag termelést a termelési költségek csökkentésével, a gazdaságok eszközellátottságának, technológiai színvonalának emelésével, a termékek minőségének javításával, a higiéniai és az állatjóléti körülmények színvonalának emelésével, a gazdaságok versenyképességének növelésével, a piaci hatékonyság fokozásával lehet megalapozni.

A mezőgazdasági beruházások támogatása.

Fiatal gazdálkodók pályakezdési

Szakmai továbbképzés és átképzés támogatás,

Erdőgazdálkodás korszerűsítése).

A halászat modernizálása.

  1. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása

A minőségi szemlélet, az egészséges élelmiszerek előállítása alapvető fontosságú a piaci pozíció megtartása és javítása érdekében. Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai szempontok fokozott érvényesítése, az élelmiszer feldolgozásból származó környezetterhelés a jelentős mennyiségű termelési hulladék megfelelő kezelése alapvető követelmény. A kitűzött feladat megvalósításához egy intézkedés és több megvalósítandó cél tartozik.

Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

c.) Vidéki térségek fejlesztése

A prioritás legfőbb célja a vidék felzárkózásának elősegítése. Ezen belül csökkenteni, illetve megszüntetni a vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányokat, a fejlesztési források hiányát, javítani a vidéki lakosság életminőségét, életfeltételeit, jövedelmi helyzetét, és ezáltal megelőzni, mérsékelni a kistelepülések elnéptelenedését, elöregedését, a gazdaság jobb, infrastrukturális ellátottságú (városi) térségekbe áramlását, a vidék tájelemeinek és arculatának további erózióját.

A prioritás megvalósítását - összhangban az EU vidékfejlesztési politikájával és az unió országainak vidékfejlesztés gyakorlatával, melynek lényege a több lábon állás - a következő intézkedésekkel javasolja a terv:

A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése.

Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése.

Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára.

Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése.

Közösségi kezdeményezésű programok támogatása (LEADER+).

A vidékfejlesztés és egyéb intézkedései

Kidolgozás alatt áll Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve az úgynevezett kísérő intézkedések alkalmazására, melynek intézkedései az EMOGA Garanciarészlegéből támogathatók. A kísérő intézkedések elsősorban arra szolgálnak, hogy támogassák a szerkezeti (strukturális) változásokat a mezőgazdaságban. Olyan támogatásokról van szó, amelyek igénybevételéhez - a támogatások jellegéből eredően - nincs szükség saját erőre, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatók. Ebbe a körbe a következő intézkedések tartoznak:

Korai (korkedvezményes) nyugdíjaztatást

Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek gazdálkodói támogatása

Az agrárkörnyezet gazdálkodási támogatása, az egyetlen kötelezően alkalmazandó eleme az EU vidékfejlesztési rendszerének. Az EU elismeri, fokozottan honorálja a környezetvédelem, a tájfenntartás érdekében végzett gazdálkodás többletteljesítményét, lehetőséget teremtve a földalapú támogatások jelentős kiegészítésére. Az agrár-környezetvédelmi támogatások különböző környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazását segítik elő, és előre kidolgozott célprogramok legalább 5 évre történő felvállalási kötelezettség mellett pályázatos úton igényelhetőek.

A támogatás lehetséges felső határa: évente 151 680Ft/ha szántóföldi növények, 113 760Ft/ha gyepgazdálkodás, 227 520Ft/ha álló kultúrák (ültetvények) és egyéb földhasználat esetén, de ezt a mértéket az EU egyetlen országa sem alkalmazza.

Mezőgazdasági területek erdősítése

4. Az új tagországok átmeneti támogatási lehetőségei

A csatlakozási tárgyalások eredményeként az új tagországok a mezőgazdasági termelők meghatározott körének adhatnak olyan támogatásokat, melyeket a régi tagországok gazdálkodói nem kaphatnak. Ezek a támogatások is a vidékfejlesztési támogatások, az ügynevezett kísérő intézkedések körébe tartoznak.

Félig önellátó gazdaságok támogatása (árutermelő gazdaságok kialakítása).Azok az egyéni gazdaságok, melyek jórészt ugyan önellátásra termelnek, de a szükségleteiken felüli részt értékesítik - tehát egyben már árutermelők is -, támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy a jövőben (öt év alatt) gazdaságilag életképes vállalkozások lesznek. A támogatás felső határa gazdaságonként egységesen 242 500 Ft. A támogatás felhasználása nem megkötött, öt éven át folyósítható, de három év után felül kell vizsgálni. Ha az üzleti tervben lefektetett célok nem teljesülnek, a támogatás folyósítását le kell állítani, de a kifizetett támogatásokat nem lehet visszakövetelni. Az alkalmazásban rejlő lehetőségeket, előnyöket az átállni szándékozó gazdálkodók számának felmérése után lehet kifejteni.

Termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozásának támogatása. Közismert, hogy az új tagországokban az egyéni gazdaságok zöme egymástól elszigetelten, és egyenként egy-egy termékből kis mennyiséget előállítva termel, a termelők szövetkezetei (szövetkezései) nem elterjedtek. A támogatás termelői csoportok (szövetkezetek) megalakulását segíti azáltal, hogy egy termelői csoport öt éven keresztül kap támogatást, összesen legfeljebb mintegy 94,5 millió Ft összegben. Az első két évben a támogatás felső határa 24,25 millió Ft, majd 21,8 millió Ft, 14,55 millió Ft és 12,12 millió Ft, de a támogatás a termelői csoport áruforgalmától is függ. Az intézkedés magyarországi alkalmazása feltételeinek egyeztetése az Unióval folyamatban van.

EU előírásoknak (standardoknak) való megfelelés támogatása. Azoknak a gazdaságoknak segítség, melyek nem képesek megfelelni különböző EU előírásoknak. A támogatás segíti a gazdálkodókat az Unió környezeti-, higiénés, állatjóléti-, élelmiszerbiztonsági-, és munkavédelmi előírásainak teljesítéséhez kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésében. A támogatás 5 évre adható, de évente azonos mértékben csökken, öt év alatt nullára. A támogatás az első évben nem haladhatja meg a 48 500 Ft hektáronként vagy az alternatív módon (például állategység alapján) számított megfelelő összeget.

Technikai segítség nyújtás. Ez a támogatás a gazdálkodókat nem érinti, mert tulajdonképpen az EU hozzájárulása a támogatási rendszer működtetetésével kapcsolatos költségekhez.

A források tehát két részből tevődnek össze. Egyrészt az AVOP a Strukturális Alapokból 18,16 %-kal részesedik (a jelenlegi EU tagországok átlagos részesedése 12 %), mely 2004-2006 közötti évekre vetítve összesen mintegy 76 milliárd forint, másrészt a Garancia Részlegből pedig megközelítően összesen 128 milliárd forint fordítható a kísérő intézkedésekre. A támogatási összeg éves bontásban a következők szerint várható:

Támogatás évenként Mrd Ft

Támogatás forrása

Összes Mrd forint

2004

2005

2006

Orientációs Részleg

76,31

19,40

26,51

30,40

Garancia Részleg

128,13

29,10

48,20

50,83

A fenti forrásokhoz való hozzájutást megkönnyíti a SAPARD program. A SAPARD programmal az Európai Unió egyik célja az volt, hogy begyakoroltassa és így megkönnyítse a strukturális alapokból az agrárágazatra és a vidékfejlesztésre szánt támogatások igénybevételére való felkészülést.

5. Nemzeti támogatások

A Közös Agrárpolitika intézkedései mellett, a vonatkozó EU irányelvekkel összhangban a tagállamoknak lehetőségük van bizonyos nemzeti támogatási intézkedések átmeneti alkalmazására is, amelyeket szintén lehet használni. Azt tervezik, hogy bizonyos nemzeti hatáskörben maradó agrártámogatási konstrukciókat a csatlakozás után is tovább működnek, illetve újakat vezetnek be. Ezek teljes egészében csak a 2004 évi támogatási rendelet kihirdetésekor válnak ismertté, de a vonatkozó EU szabályozás pontosan körülhatárolja azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek nemzeti támogatás formájában nyújthatók lesznek. A nemzeti támogatások lehetnek a már a csatlakozást megelőzően is alkalmazott EU-konform támogatások, illetve a taggá válásunk után bármikor kezdeményezhetünk új nemzeti támogatást az uniós elvekkel összhangban, a Bizottság egyetértésével.

A nemzeti támogatások sajátossága, hogy jelentős mértékben koncentrálnak az agrárágazatban felgyülemlett technológiai lemaradások pótlására. Mivel az EU támogatások aránya a közvetlen termeléshez kapcsolódóan erősen növekszik, ezért is célszerű a nemzeti forrásokat elsősorban a fejlesztésekre koncentrálni.

6. Közvetlen kifizetések, versenyfeltételek

A csatlakozási tárgyalások eredményeként a magyar gazdálkodók olyan támogatási körülmények között működhetnek a kibővült Európai Unió egységes piacán, amelyek biztosítják számukra a tisztességes verseny feltételeit.

Ami a támogatásokat illeti, a magyar termelők az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel vesznek részt a piaci intervenciós intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor, vaj és bor), az export- és a vidékfejlesztési támogatásokban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttámogatásban fogunk részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök.

Az EU-s agrártámogatások legnagyobb tételét képező közvetlen támogatások fokozatosan kerülnek bevezetésre azt követően, hogy az EU tagországok sokáig vitatták ezen támogatási forma létjogosultságát az új tagok esetében.

Az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen támogatások 25 %-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35 %-át kapják meg, majd ez további fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 %-ot. A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen támogatások nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, minden évben maximum 30 %-kal. Lényeges szempont és hangsúlyozandó, hogy a közösségi jog értelmében nemzeti támogatást közvetlen kifizetés céljára az EU hozzájárulása nélkül egyetlen tagország sem folyósíthat.

Azzal a lehetőséggel, hogy hazai forrásból 30% ponttal kiegészíthető a közvetlen támogatásokat, gazdálkodóink már az első évben az EU jelenlegi gazdálkodóinak biztosított szint több mint felét (55%-át) megkaphatják. A kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül (az első évben már 55 %, a második évben 60 %, a harmadik évben 65 %). A hetedik évben, amikor az EU-s hozzájárulás 70 % lesz, a magyar kiegészítéssel ez 100 %-ot jelent.

Az egy hektárra vetített közvetlen támogatás meghatározásánál fontos szerepet játszik a történelmi referencia termésátlag, amely hazánk esetében 4,73 t/hektár. Így gyakorlatilag a magyar termelők már az első évben a portugál és spanyol gazdákkal azonos támogatást kapnak (mivel ott a termésátlag 3,0 t/ha alatt van).

A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban

A jelenlegi ta államoknak járó tételes támogatás %-ában

 

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

EU forrás

25

30

35

40

50

60

70

80

90

100

EU és nemzeti

55

60

65

70

80

90

100

100

100

100

7. Egyéb tárgyalási eredmények

Sikerült az Európai Unióval jó néhány derogációs (átmeneti mentességi) kérést, illetve a magyar sajátosságokat tükröző megoldást elfogadtatni. A borágazatnál már említett példákon túlmenően 44 magyar vöröshús-vágóhíd 2006-ig, 21 tojótyúktelep max. 2009-ig kap lehetőséget az EU egyes higiéniai és állatvédelmi előírásainak teljesítésére. A belépést követő öt évig hazánkban előállíthatunk és forgalmazhatunk 2,8 % zsírtartalmú tejet (a többi tagországban csak 0,5 %, 1,5 % és 3,5 % lehet a zsírtartalom).

Az Európai Unióban átfogó védelemben részesül a pálinka (csakis így, a magyar helyesírás szabályai szerint írva!) elnevezés a Magyarországon gyártott, 100 %-ban gyümölcsből és törkölyből készülő párlatokra. (Hasonló védelemben eddig csak három szeszesital részesült az EU-ban: grappa, Korn és ouzo).

8. Védzáradék

A tárgyalások során az EU Bizottság javaslatára a csatlakozási szerződésbe bekerülő általános "védzáradék" lehetőséget nyújt arra, hogy a csatlakozást követően esetlegesen kialakuló, előre nem látott súlyos piaci zavarok esetén a felek között lezajlott konzultáció után - megfelelő EU-s eljárások keretein belül és az Európai Bizottság jóváhagyásával - a problémákkal szembesülő ágazatok megsegítésére védelmi intézkedéseket dolgozzanak ki. Ez a körülmény lehetőséget biztosít ha valamely termelési ágazatban érdeksérelmet okozó súlyos problémák keletkeznek, akkor élni lehet ezzel a lehetőséggel. Az előre nem látható események kezelésére ez a megoldás megnyugtatónak tűnik.


 

International InfoResources There is no way to compete with search engines and specialised databases. However, we can guide you to the most important International AgInfo Resources.

Visit our Global Trade Partners - Your Gateway to the World

National AgriGateways

Hungary: Hungarian Agriculture Hungary: Agrinet
USA: US Dept.of Agriculture Russian Federation: Ministry of Agriculture
UK Agriculture (MAFF) Ukraina: Ministry of Agriculture
German Agricultral Information System: (DAINet) Spain: Min.di Agricoltura, Pesca y Alim.
Italy: INEA (National Institute for AgEconomics) Lithuania: Ministry of Agriculture
Greece: Ministry of Agriculture Croatia: Ministry of Agriculture
Finnland: Ministry of Agriculture  
The Netherlands: AgriHolland Estonia: Ministry of Agriculture
Agralin - The Netherlands Slovakia: Ministry of Agriculture
Agriculture and Agri-food Canada Romania: Ministry of Agriculture
Thailand Czech: Ministry of Agriculture

 

AgriBusiness, AgroTrade, Marketing & InfoServices

Visit our Global Trade Partners - Your Gateway to the World

AgriBusiness Club (Global) Agrinet, Hungary
AgriMarket Agronet, Finland
Agricultural Sites in Europe  
Today's Market IKTA-DATE, Hungary
AgriBusiness in Russia AgrInfo Systems in Russia
CanadAgriculture AgLinks
Moldova: CAMIB India: AgroIndia

 

Universities, Research and Innovation

University of Agriculture, Godollo Dept. of Tropical Agriculture
Faculty of Agriculture, Godollo Godollo Agricultural Centre
Agriculture - WWW Virtual Library Russian AgriScience Websites
UK Agricultural Resources  

Agricultural Exhibitions

Site Map International Hungarian/Magyar

Home International Pages Hungarian Pages


Copyright © 1997-2002 by AGROSERVICE Ltd., Hungary "AgriBusiness Club Project". ("AgriBusiness Club", "AgroForum", "Agropolis" and "Magyar AgroBiznisz" are copyright of Agroservice Ltd. Hungary.) All rights reserved. Last revised: 23 April 2003